Két eseménydús nap van a hátam mögött. Tegnapelőtt reggel bevásároltunk a helyi boltban, majd 2 óra körül elindultunk a suli felé, mivel ki kellett választani az órákat. A tanárok, a személyzet annyira kedves, hogy ilyet otthon életedben nem fogsz látni. Olyan lazaság van, hogy simán mondhatsz egy 'Hi'-t, nem számít ki az illető.  Kb. 1,5 óra múlva sikerült is kiválasztani az órákat a tanácsadó segítségével. Már előre kijelentettem, hogy olyan órákat akarok felvenni, amikkel tudok érettségizni. Erre a válasz az volt, hogy nincs miért aggódjak, mert meg lesz :) Akkora kő esett le a szivemről, hogy el nem tudom mondani.

Szóval ezek lesznek az óráim:  

1,2 szemeszter:

- AP Studio Art (itt azt hiszem rajzolni meg kézműveskedni fogunk)

- English 11 (irodalom)

- Modern art/Camera (fotózás, film előhívás)

- World Geography 10 (világföldrajz)

- Enviroment Science (környezetismeret szerű dolog)

- Biology (biosz)

A második felév hasonló lesz, csak annyi a különbség, hogy a fotózás meg a környezetismeret helyett pszichológia és american government (nem tudom mi ez) lesz.  Ma open house day volt, ami annyit takar, hogy ilyenkor találkozhatsz a tanárokkal és megnézheted a termeket. Az én tanáraim nagyon kedvesek, és már mindegyik megdicsérte az angolom, szóval ennek nagyon örülök. Most már úgy érzem, hogy valamivel könnyebben megy a nyelv, meg bátrabban is beszélek, de még mindig elég nehéz.  

Ha kell, ha nem, itt mindenütt és mindenkor megy a légkondi. Komolyan mondom, hogy bemegyek valahová, és majd szétfagyok. Na meg itt olyan, hogy vasaló, nem létezik. Elég gáz, mert az ingjeim úgy néznek ki így mosás után, mint egy-egy ázott rongy.  A kaja extrém drága. Egy pici, csökött szendvicsért elkérnek 6-8 dollcsit..   Rájöttem, hogy Julius és én teljesen mások vagyunk. Tűz és víz.  Tegnap reggel készülődött a fitness terembe, és egyszer csak beköpi, hogy gyerünk, irány a kondi terem. Mondom, te jól vagy? Egy, hogy nem engedem meg ezt a főnök-stílust neki; kettő, hogy előre kijelentettem, hogy utálok sportolni. Erre a fejemhez vàgja, hogy semmit se akarok csinálni. Eddig minden szarságban benne voltam, amit szeretett volna, szóval egy hangja se kellene legyen. Meg vette a fàradtságot, és a drága megtervezett egy kirándulást a hétvégére Wisconsin államban. Meg se kérdezte, hogy né te hülye, ez jó lesze, ő csak szépen eltervezte. Aminek külön örülök, hogy egy buddhista központba megyünk. Hihetetlenül sok kedvem van a bohócok közt lenni, de érte elmegyek... és még sem vagyok semmiben sem benne.   Tegnap előtt meghívtak minket egy kerti partira, ahol találkoztam egy volt koreai cserediàkkal. Azt mondta, hogy az elején senki sem értette, hogy mit mondott, de hamar belejött. Ha neki sikerült, akkor nekem is fog.   Alig várom, hogy megkezdődjön a suli, és szerezzek néhány barátot, akivel jól érzem magam, és van közös témánk.