Karácsonyi hangulat2012.12.02. 16:31, Tamás
Sziasztok! Már tiszta karácsonyi hangulatban ég egész Amerika. Itt az a szokás, hogy Hálaadás után elkezdik díszíteni a várost, a házakat, meg a karácsonyfát(!) is. Múlt héten a templomban díszítettük fel a fát, és mondhatni elég kreatívan. Azt azért megjegyezném, hogy az amerikaiak borzasztóan vallásosak, még a fiatalok is. Teljesen normálisan viselkednek, de pl. nem félnek Facebook-on megosztani egy vallásos idézetet, vagy éppen egy "Jézus erőt ad" karkötőben nyomulni.
Visszatérve a karácsonyfa díszítésre. Mikor bementünk a templomba, mindenkinek választania kellett 1-2 díszt. Mindegyik meg volt számozva, és később kiderült, hogy a díszítés egy ének keretén belül fog zajlani. A dalszöveg közé beszúrták a számokat, így értelem szerűen mikor láttad a számodat, neked kellett oda menni és feltenni a díszt. Nekem tetszett ez az ötlet, és a végeredmény nekem nagyon tetszik, de talán páran a jobb felére kellett volna rakják a díszeket, hogy legyen egy egyensúly. Bár itt igazán nem ezen van a hangsúly :)
Még aznap elmentünk Lee-vel a moziba, és megnéztük a Life of Pi-t. Elég friss film, valamikor november utolsó felében jelent meg, szóval nem hinném, hogy a szinkronos változat elérhető, de felirattal szerintem már le lehet tölteni. Mindenkinek ajánlom, szuper film. Kötelező az állatbolondoknak! Azon kívül, hogy nagyon szép a film, még tanulságos is. Az ember-barát kapcsolatra világít rá, de totál értelmezhezhetjük szimbolikusan is.
Tegnap cserediák találkozó volt Minneapolisban. Mindenkinek vinnie kellett kaját, és választhattál, hogy mit szeretnél enni. Az elején minden asztalnak énekelnie kellett egy karácsonyi dalt, és aki a leghangosabb volt, az mehetett először a kajákhoz. Hogy őszinte legyek, a mi asztalunkat csak Lee és szerény társaságom képezte, szóval el lehet képzelni, hogy mekkora égés volt a produkciónk. Ezt követően csoportosan lefotóztak minket, és mikor mentél a helyedre mondanod kellett a neved, meg az országod. Kajálás után vagy 10-en is oda jöttek hozzám, és érdeklődtek Erdélyről. Csupa jó dolgokat mondtam, nem kell félni :D
5 óra körül busszal bementünk a belvárosba, mert valami karácsonyi parádé volt. Annyira nem voltam lenyűgözve, de nem volt rossz. Szerintem inkább kisebb gyereknek volt tervezve. Összességében jól telt, bár a szervezés lehetett volna jobb. Az elején nagyon üdvözlés sem volt, és egy óráig csak ültünk, meg néztünk ki magunkból.
|
Szia Tamás! Már régóta olvasom a blogodat, nagyon érdekes. Mostanában nekem is az jár a fejemben, hogy pár év múlva kimennék Amerikába cserediákként, vagy majd ott tanulnék az egyetemen. :) Igaz még csak 15 éves vagyok , 9.-es de végre van egy cél magam előtt, ami mellől nem tántorodom. A kérdésem az lenne, hogy milyen nyelvvizsgával mentél ki? Amikor elkezdtél egy tantárgyat angolul tanulni (pl. biosz) akkor mennyire volt nehéz megérteni a szöveget? Előre is köszi válaszod :) Egyébként nagy baj lenne, ha bejelölnélek facebookon ? :)
Adina
Kedves Adina!
Köszönöm szépen, hogy olvasod a blogomat.. igazán jól esik. Én csak bátorítani tudlak, vágj bele mindenképp! Hihetetlen amit itt kapsz. Egy egész életre szól.
Nekem nincs semmilyen nyelvvizsgám, csak egy aprócska tesztet kellett írnom, hogy részt vehessek a programban. Ami a bioszt illeti, kezdetben nekem eléggé nehezemre esett belerázódni, de végül is sikerült. Nem is olyan ördöngős, hidd el. Nem baj, nyugodtan jelölj be :)
Tamás