Naplemente a tavon

Elnézést, hogy nem jelentkeztem, csak kiránduláson voltam. Ugyebár ez egy buddhista dolog volt, de jól éreztem magam. Nem vettem részt az órákon, viszont találkoztam egy kedves magyar lánnyal, Évivel, aki elmesélte nagyjából, hogy miről is szól a buddhizmus. Volt pár unalmas perc, de sokat beszélgettem a többiekkel, és már kialakítottam 1-2 olyan kapcsolatot, ami a későbbiekben jól jöhet. Ja, és majdnem mindenki tudta, hogy hol van Erdély. Az első mondat nagyjából mindig ez volt: vááá, király.. vámpírok!

Csütörtök este vacsorára hívott Gwen és Roger. Nagyon jó fejek, és azt hiszem, hogy idáig ez a nap volt a legjobb. Elvittek motorcsónakázni, és megnéztük a naplementét a tavon. Jókat beszélgettünk meg nevettünk, szóval jól telt. 

Azt hiszem, hogy egyre jobban megy az angol. Ugyan még mindig nagyon nehéz, de egyre több mindent megértek, és beszélni is könnyebb valamivel. Mondjuk még csak 10 napja vagyok itt, sokat nem várhatok el. Viszont szépen, lassan csak belerázódok. Remélem. Ami érdekesség, hogy az amcsik szeretnek viccelődni. Az igazat megvallva, nagyon nem vágom ezeket a vicceket, mert annyira logikátlan az összes. 

Ennyi lenne röviden ez a pár nap. Tudom, nem volt kimerítő ez a bejegyzés, de olyan túl sok minden nem történt a hétvégén. Néha csak elvoltam, mint a befőtt. Lassan beleugrom az ágyba, mert holnap lesz az első sulinap. Alig várom!! Mindemellett köszönöm szépen a kommenteket, a kedves szavakat. Sokat jelent nekem, hogy így támogattok, és drukkoltok nekem. 

Wisconsin